h & p esküvő
A májusi esküvőt követően volt egy kis időm kiheverni a kezdeti sokkot és a felszerelésemet bővíteni. Beszereztem + vakut + vázat + hátizsákot + aksikat és még megannyi mindent!
Egyik kedves barátnőm, aki amúgy nagyon ügyes sminkes - a képekből is kiderül - szóval az ő baráti társaságából döntött úgy egy nagyon kedves pár, Helga és Peti, hogy egybe kötik életüket és engem tiszteltek meg azzal, hogy dokumentálhattam a nagy napjuk eseményeit.
Na ez az esküvő is érdekesen indult, vagyis inkább egy kisebb csillagtúrával (először ide csillagtúrót írtam és persze a helyesírás szűrő nem jelezte volna, értelmes szó, nem? ).:D
Budapest – Füzesabony – Szolnok – Füzesabony – Encs inkább ki sem írom, hány óra lett az utazás. ;)
Péntek kora délután elindultam Budapestről és barátnőmmel megbeszéltük, hogy felvesznek félúton Füzesabonynál és onnan együtt megyünk Encsre, ahol ott alszom és így a másnapi korai kezdésre legalább én is biztosan odaérek. Füzesabonyba nagyjából egyszerre oda is értünk, amikor a barátnőm azzal köszöntött, hogy nagyon nagy baj van… az esküvőre összekészített ruhák otthon maradtak és erre csak negyed órája döbbentek rá… egyértelmű volt, hogy visszafordulunk és az utazás így nem a feléhez, hanem a negyedéhez ért. :))) Este fél 12-re célhoz is értük épségben, hála az égnek és persze a „sofőrnek”.
Szombaton 10:00-tól kezdtük az előkészületeket, smink – haj – ruha. Sminkelés alatt kaptam/kaptuk az első bókot: „Sosem hittem volna, hogy rólam ilyen képek fognak készülni.” Köszönet barátnőnknek a csodás sminkkért!
Azt vallom, hogy munka alatt nincs ivás, max. utána egy-két pohár, de amikor a Nagymama az általa készített házi cherry likőrrel kínál meg, akkor annak nem lehet ellenállni, főleg egy olyan Nagyinak, amilyen ő volt, mindenki ilyenről álmodik! :) Kedves, vidám és a beszólásai! Egyszerűen imádni való!
13:00-tól kezdődött a szűk család részére a polgári esküvő. Amikor fotózom, általában nem figyelem pontosan, hogy mi hangzik el, hanem belemélyedek a pillanatok elkapásába, és amikor leeresztem, a gépet akkor válik hallhatóvá az, ami körülöttem zajlik. Egyik ilyen „tiszta” állapotomban sikerült elérzékenyülnöm, de nem csak nekem, hanem a menyasszonynak is. :)
A polgári szertartás után keltünk útra a kreatív fotózáshoz és a lagzi környékén lévő szőlőshöz vezetett az utunk. Gyönyörű szép napsütéses időnk volt, már - már túlzottan is napos. Másnap ugyanebben az időben szakadt az eső, szóval nagyon hálásak voltunk a szép időnek.
Valahogy jött az ötlet és utánajártam egy-két információnk a párról és így egy kis történetet alakítottam ki a kreatív fotózáson, aminek sikerült egyfelől oldania a hangulatot, másfelől nekem mindenképpen egy nagyon kedves sorozatot sikerült összehozni. Ezután jött a nap másik bókja a Menyasszonytól: Nem hittem volna, hogy ilyen jól fogom magam érezni a fotózáson. Ez az egyik cél! Hogy mindenki jól érezze magát és őszinte, szeretetteljes képek készüljenek!
Délután 5-től jött a református templomi esküvő, egy kis lélegzetvétel után. Itt szerencsére semmilyen meglepetés nem ért, ha csak azt nem vesszük ide, hogy nem voltam tisztában, azzal, hogy itt aláírás lesz a szertartás vége felé, minden másról tudtam, hogy nem lesz, se gyűrű, se csók, se semmi, amiről lemaradhatnék. :) Ami amúgy egy kicsit nyugodtsággal töltött el a szertartás előtt.
Szertartás után gratuláció, csoportkép, ahol persze a Nagymama huncutul mást csinál, mint ami a „feladat” (játék: keresd meg a csoportképen a huncut Nagyit! Mondtam, hogy imádnivaló, ugye?!)
Ezután mentünk a lagzi helyszínére, ahol sok játékos és táncos lábú vendég hajnalig mulathatott.
Nagyon szépen köszönöm Nektek is ezt a csodás élményt, és hogy bíztatok bennem.
Sok-sok boldogságot kívánok!
Slideshow: